Sokkal nagyobb lehet Magyarország kerülete, mint eddig gondoltuk

Magyarország hivatalos kerületét egy viszonylag pontos módszerrel számolták ki. A 2246 kilométer egy elfogadott érték, habár a valós hossz egy nagyon részletes, minden kisebb földrajzi alakzatot figyelembe vevő méréssel jóval nagyobb lenne. 

A partvonal paradoxon egy érdekes jelenség a geometriában, amely azt mutatja meg, hogy egy természetes alakzat, mint például egy partvonal vagy egy ország körvonalának hosszúsága attól függ, milyen részletességgel mérjük meg. Ez a paradoxon a fraktálgeometriában gyökerezik, és a lényege, hogy a partvonal hossza látszólag végtelen lesz, ha egyre kisebb mérési egységeket használunk.

Nagyobb lehet Magyarország valós kerülete a hivatalos adatoknál

Amikor egy kerületet nagyobb, egyenes szakaszokkal mérünk, például kilométeres egységekkel, akkor a mért hossz rövidebb, mert az egyenes vonalak „átugranak” kisebb görbületeket.

Ha kisebb mérési egységeket használunk (például métereket vagy centimétereket), akkor egyre pontosabban tudjuk követni a körvonal minden kis részletét, sziklát, homokdűnét, folyók kanyarulatait. Ezzel magyarázható, ha két szomszédos ország más-más adatokat mond, ha a közös határszakasz hosszát kell megadni.

Magyarország határvonalának jelentős részét folyók képezik, a legfontosabb határfolyók a következők:

A Duna a legjelentősebb határfolyó, amely déli szakaszán Szerbiával, nyugati szakaszán pedig Szlovákiával határolja Magyarországot. A Dráva a horvát határ mentén húzódik hosszú szakaszon. Az Ipoly az északi határ mentén folyik, Szlovákia és Magyarország határán.

Ezek mellett kisebb folyók, mint a Rába és a Tisza, szintén részt vesznek a határ kijelölésében, bár ezek rövidebb határszakaszokat alkotnak. Az összesített határszakasz a folyók mentén mintegy 600-700 km lehet, ami a teljes kerület mintegy 30 százaléka.

Matematikailag a partvonal paradoxon szerint, ha a mérési léptéket egyre kisebbre és kisebbre vesszük, a partvonal teljes hossza akár végtelenné is válhat. Természetesen a valóságban a partvonal nem végtelen hosszú, de a mérési módszer és a fraktálgeometria megmutatja, hogy a természetes alakzatok pontos hosszának meghatározása nem egyszerű, és erősen függ a mérés léptékétől.

Akár ötszörös lehet az eltérés Alaszka kerületét nézve

Ugyanez az elmélet igaz a nagyobb területekre is. A LiveScience nemrég feltette a kérdést, hogy milyen hosszú a fjordokkal és öblökkel szegélyezett Alaszka óceáni partja. A hivatalos válasz megdöbbentő volt. 

A Kongresszusi Kutatószolgálat szerint ez a szám 10690 kilométer. Ezzel szemben a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) mérései szerint Alaszka part menti szélei összesen 54 563 km-t tesznek ki. Az eltérő mérések ez esetben is azzal magyarázhatók, hogy más léptéket használt a két szervezet a méréskor.